Láttad a Harry Potter és a Főnix rendje című filmet?
Röviden: a Mágiaügyi Minisztérium egy új professzort küld a Roxfortba, akit a diákok többsége egy emberként utál, mert nem tanítja meg őket semmire, és szinte megfojtja őket az újabb és újabb idétlen rendeleteivel. Még Dumbledore-t is eltávolítja az iskolából, és támadja a jó tanárokat.
Emiatt több varázslótanonc is fellázad, és „sereget toboroznak” Dumbledore-nak. Elkezdenek tanulni, megtanulják, hogyan védjék meg magukat – ami persze még nagyobb gyűlöletet vált ki az új tanárból. Az igazság végül mégis győz és minden a helyére kerül.
Mi köze van mindennek a valós helyzethez?
Nálam megtanulnak tanulni a diákok. Ez önbizalmat ad nekik, jobb eredményhez vezet, és javítja az életük több területét is: rendrakás, szülővel való kapcsolat.. A tanáraik is örülnek, hogy csökken a feszültség, mert a gyerek elkezdi érteni azt a tárgyat, jobban odafigyel órán, ezért a fegyelmezés helyett végre lehet haladni az anyaggal.
Megdöbbenve szembesültem azonban néhány esettel, amikről gyerekek és szülők számoltak be.
Több olyan tanulóm is van, akik annak ellenére, hogy valóban elkezdtek többet és jobban tanulni, mint korábban, azzal szembesültek, hogy néhány tanár ennek nem igazán örült.
Sőt.
Volt olyan, hogy a gyerek azzal jött: “feleltem, hármast kaptam, a tanár azt mondta, 4-es a felelet, de mégis 3-ast ad, hogy ne bízzam el magam és ne örüljek”.
Egy másik tanulóm elmondta, hogy „a tanár minden óra végén elmondja az egész osztálynak, hogy csak tanuljunk, de ne bízzuk el magunkat”.
Nemcsak a gyerekek, a szülők is háborognak. Sőt félnek, és nem igazán értik, mit is akar a pedagógus.
Ezek a tanárok ugyanis nem hajlandók segíteni, fejleszteni a gyerekek önbizalmát – aztán meg elmondják a szülőknek fogadóórán, hogy a gyereknek semmi önbecsülése nincs.
Azt követelik a diákoktól, hogy hajtsanak, igyekezzenek, még többet és még többet dolgozzanak – de ne bízzanak az elismerésben, ne várjanak jutalmat, a jobb teljesítményért jobb eredményt.
Vagyis nem elég, hogy nem akarják, hogy a gyerekeknek sikerélményük legyen, egész tanévben beléjük is sulykolják, hogy úgyse lehetnek jobbak.
Az osztályozásnál pedig 2,8-as átlagra nem adnak 3-ast, csak kettest. Na de… akkor meg miért adtak olyan jegyeket, amiből kijött ez az átlag? Talán a saját értékelésükben sem bíznak, ezért nem merik megadni ezekre a jegyekre a 3-ast év végén?
Hogy várják el ezek után, hogy a diákok szeressék, tiszteljék őket, és tanuljanak az óráikra – ha azt tapasztalják, hogy úgyis fölösleges tanulni, mert nem lehetnek jobbak?
Hogy várják el, hogy a szülők otthon védjék meg a pedagógus tekintélyét? Mivel motiválja ezek után a szülő az amúgyis lázadó kamasz gyerekét?
Te hogy látod ezt? Tapasztaltál hasonló dolgot, vagy van olyan ismerősöd, aki hasonló problémával találkozott? Írd meg a véleményed!
Mint közel két évtizedes tapasztalattal rendelkező felnőttoktatási szakember és motivációs előadó nagyon gyakran kellett az általános és középiskola “termelési selejtjeit” javítanom a munkám során, és sajnos hasonló beszámolókat én is hallottam, nem egyet.
Szégyen és gyalázat, hogy antiszociális jellemvonásokkal (és a fent írt példában antiszociális jellem vonásokról olvashatunk) rendelkező pedagógusokat megtűr még a társadalom. Lehet, hogy az inkvizíció korában ez még elment, de most a XXI. században ez már megengedhetetlen.
Ezek azok a személyek, akik miatt az oktatás minősége oly gyalázatosan leromlott az elmúlt pár évtizedben, és akik miatt az egész pedagógus társadalom megítélése negatív irányba elmozdult.
Én nem engedném (ha lenne iskolám), hogy olyan ember, mint akit a fenti cikkben említettek, az én tantestületemben tanítson, és van pár általános iskolában igazgató barátom, akikről tudom, hogy ők sem engedik ezt meg.
Minden kedves olvasónak (de legfőképp a vezető beosztásban dolgozó pedagógusoknak) javaslom ezeken elgondolkodni.
Nemcsak a közszolgálati pedagógusok között van selejt!
Saját tapasztalat, hogy büszke volt a munkaügyi bíróságon a bírónő, hogy HÚSZ ÉVE (!!!) TANÍT…
A bírósági tárgyalás magnójába a bírónő úgy diktálta a felperes egy-egy szóból álló válaszát, szép mondatokat kerekített a volt munkatársam félszavaiból, melyeket ő nem is mondott. Bezzeg amikor az én, a megvádolt alperes cégvezető válaszoltam a kérdéseire – mintha nem is értettem volna a kérdését, mintha másról beszéltem volna összefüggéstelenül, vagy lényeges dolgokra mintha egyáltalán nem is válaszoltam volna. Mindezeket nem kerek mondatokban, sőt többször olyan valótlansággal fűszerezve, amelyeket magnóba diktáláskor talált ki.
Ekkora elfogultságot nem vártam nemhogy egy embertől, nemhogy egy tanártól, de egy bírótól?! Azt sem értem, minek a bíró mellé két ülnök, amikor egyikük sem szólalt meg, és a jegyzőkönyvet sem írta alá egyik sem…
HA ILYEN EMBEREK “tanítanak”, akkor milyen lesz a jövő jogi nemzedéke????
Nem biztos, hogy a tanulni nem akaróban van mindig a hiba! Jó lenne az iskolaigazgatóknak utánajárniuk, hogy ahol sok a rossz jegyű tanuló, ott milyen lehet a tanár? Hiszen azt se felejtsük el, hogy csupán 10 óra szakmai gyakorlat elég egy diplomához!
Az én lányom is járt így – ráadásul akkor már Judit képzése alatt állt, tehát ivelt felfelé erősen a lány- hogy egyel visszaosztályozta a feleletét a tanár, mert nehogy elbízza már magát…..
Könyörgöm! Miért nem lehet annak a szerencsétlennek öröme a jobb eredményben??? Hiszen tett érte! Tanult! Még ha jelen esetben a Judit segítségével is, de akkor is több tudást tudott magába szívni a gyerek, amit ráadásul vissza is adott a tanárnak, hiszen még a tanár is megjegyezte, hogy jobb volt a felelet!!! De már csak azért sem adott jobb jegyet…..
Miért kell a gyereknek elvenni a kedvét a tanulástól? Miért kell ezzel a gonosz hozzáállással újból visszadöngölni a gyerek fejét a korábbi szintjére, akkor amikor megmutatja, hogy tud produkálni többet is?
A gyerek szemszögéből nézve: miért tanuljak többet, ha ugyis rosszabbra értékel a tanárom?
Ez lenne a tanár érdeke, de miért? Rosszindulat? Gonoszság? Vagy esetleg titkos jutalékot fizet neki azért valaki, hogy kevesebb jó jegyet adjon??
Tudom, hogy nem, de szerintem sok esetben nem a gyerekeket kellene Judithoz tanfolyamra elvinni, hanem sajnos a tanárok többségét….